>> HONNAN ERED?
Régi szerb kutyafajta, azt tartják, hogy az ókori molosszusoktól származik. Régebben illír juhászkutyának nevezték. A nyájakat őrizte a farkasoktól, a hiúzoktól és a medvéktől, a falvakban viszont védte a házat, az udvart, az asszonyokat és a gyerekeket. Hazájában katonai és rendőrségi célokra is használják. 1970-ig tilos volt kivinni Jugoszláviából. Őshazájában a jugoszláv polgárháború létét fenyegette, mivel sok kutyát megöltek illetve nem tudtak táplálni.

>> FELÉPÍTÉSE:
Testének hossza valamivel nagyobb, mint a magassága. Mellkasa mély, közepesen hosszú, a könyökig ér. A mell elülső része széles és izmos. Háta sima és enyhén lejtős, lágyéka széles és izmos, hasa felhúzott. A farkának csánkig kell érnie. A kutya lógatva hordja a farkát, kivéve, amikor éber vagy mozog, ilyenkor ugyanis hátának vonala fölé emelheti. Az erőteljes mellső lábak könyökei a testhez simulnak, a csüdök kissé ferdék. Hátsó lábai egyenesebben állnak, és közelebb vannak egymáshoz, mint a mellsők. A mellső és a hátsó lába párhuzamosak egymással. A mancsok ovális alakúak és erősek. A fej alakja és mérete tekintetében is jól illik a testhez, a koponya erősen lekerekített, boltozatos. A szemöldök nem hangsúlyos, és a stop nem feltűnő. A koponya valamivel hosszabb az orrnál. A felső ajak enyhén lelógó, de a száj sarka már szorosan zárt. A fülek a V-alakúak és lelógók, csúcsuk akár a belső szemzug magasságáig is érhet. A mandulavágású szemek nem lehetnek túlságosan mélyen ülők, sem túlságosan nagyok. Az állat tekintete nyugodt, de nem átható. A šarplaninai juhászkutya harapása szabályos ollószerű.

>> JELLEME:
Ez a fajta igen nyugodt, magabiztos, békés és kiegyensúlyozott természetű. Elég nehéz kihozni a sodrából. A šarplaninai juhászkutya csak nemrég jelent meg a nyugati országokban, miközben származási helyén még mindig eredeti szerepkörében szolgál. Megbízható, megvesztegethetetlen őrzőkutya, anélkül, hogy agresszív vagy türelmetlen lenne. A territórium, a birtok vagy otthon őrzése és védelme - a családot és háziállatokat is beleértve - teljesen természetes dolog a számára, erre sem betanítani, sem biztatni nem kell. Nem ugat sokat, ezért ha mégis megteszi, nem árt ellenőrizni az okát. A gazdájához és családjához igen hűséges, és szívesen kimutatja irántuk érzett szeretetét. Nem kell lakásban tartani, csak az a fontos, hogy elegendő kapcsolata legyen a család tagjaival. Ha a kutyát megfelelő módon összeszoktatták más háziállatokkal, nem okozhat gondot az együttes tartásuk. A sarplaninai juhászkutya általában kimondottan domináns módon viselkedik más kutyákkal szemben (akár kanokról, akár szukákról van szó). Az idegeneket vagy megállítja - ehhez a megfélemlítés módszerét alkalmazza -, vagy gond nélkül elfogadja, attól függően, hogy miként reagál rájuk a gazdája. A gyerekekkel szemben általában barátságosan viselkedik, függetlenül attól, hogy „családjába” tartoznak-e.

az írás a Wikipédia tulajdona!

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------